2012. szeptember 30., vasárnap
2012. szeptember 25., kedd
Szerző:Csonka György
A kitűnő muzsikus 1965-ben született. Családja a legendás cigány hegedűművész, Bihari János leszármazottja. Tehetségére hamar felfigyeltek. Első sikerét alig hat évesen egy Dankó Pista emlékére rendezett emlékesten aratta a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Három évvel később már egy cigánybanda prímásaként muzsikált. Tanulmányait a Mester utcai Zeneiskolában kezdte, majd Magyarország legrégebbi zeneoktatási intézményében, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóiskolájában, a Bartók Béla Konzervatóriumban folytatta. 1984-ben díjat is nyert klasszikus hegedűjátékával. Legismertebb mestere Járóka Sándor volt.
Az iskola elvégzése után, 18 évesen elhagyta szülőhazáját, és Brüsszelben telepedett le. Zenekarával a Les Atéliers de la grande Ille nevű étteremben játszott. Itt hallotta a világhírű hegedűművész Yehudi Menuhin is, akit lenyűgözött a magyar muzsikus játéka.
Roby Lakatos zenéje a klasszikus és a jazz stílusjegyei mellett magán viseli a magyar cigányzenei kifejezésmódot is. Páratlan technikája mellé kivételes előadói képesség társul, ami különös hangulatú muzsikáját még izgalmasabbá teszi.
Az elmúlt évtizedekben olyan neves klasszikus és jazz előadókkal dolgozott együtt, mint Maxim Vengerov, Vadim Repin, Anne-Sophie Mutter, Randy Brecker, Giora Feidman illetve Herbie Hancock.
Kivételes előadói képességei elismeréseként a világ talán legrangosabb komolyzenei lemezkiadója a Deutsche Grammophon is több lemezt készített vele.
Zenekara annyiban tér el a hagyományos cigányzenekaroktól, hogy a brácsát gitárra cserélte, és megtoldotta egy hangversenyzongorával is. Roma zenésztársai valamennyien kiváló jazz muzsikusok. Felléptek már a világ legjelentősebb fesztiváljain és koncerttermeiben is.
2006-ban egy különleges lemezt készített Klezmer Karma címmel, melynek dalai a cigány, a jiddis valamint a klezmer zene egyedülálló fúziói. Az albumon Roby Lakatos és zenekara mellett közreműködik a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a jiddis énekesnő Myriam Fuks valamint az olasz harmonikás Aldo Granato.
A virtuóz hegedűművész pályafutását magas állami kitüntetéssel is elismerték, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét.
Roby Lakatos a különböző stílusok elegyítésével, illetve páratlan hangszereléseivel feje tetejére állította a cigányzenét.
Roby Lakatos Ensemble:
Bóni László (hegedű)
Lisztes Jenő (cimbalom)
Balogh László (gitár)
Fehér Róbert (nagybőgő)
Frantisek Janoska (zongora)
Tagok voltak:
Cséki Kálmán (zongora)
Bangó Ernest (cimbalom, gitár)
Németh Oszkár (nagybőgő)
Rontó Attila (gitár)
2012. szeptember 24., hétfő
2012. szeptember 12., szerda
Vallom, hogy ők nagyobbra valók s én többre vagyok kész értük"
Miért akar Ön a cigányzenészek megmentője lenni? Sokszor elhangzott a kérdés hivatalos berkekben is.
Fiatalabb koromban mindig, minden nemes ügy mellé oda akartam állni, anélkül, hogy meggyőződtem volna annak valódi nemességéről.
A cigányzenészek oldalára a hitem vezetett és a szeretetbe vetett bizalmam.
Ez küldetés: felelősség, az új út felderítése, s a teremtés...itt, most duplán kell teremteni.
Olyan felfedezések várnak, melyekhez másnak nincs bátorsága.
Nem elég meglátni, kigondolni egy nagyszerű tervet,tudni kell, hogyan lehet abból valóság.
A legmerészebb álmokat megvalósítani, nagy küzdelmekkel jár.
Kiközösítést, kinevetést, megbélyegzést hozhat.
Különc életet élek, hiszen megmerem tenni, amit más nem; de ez csak a látszat . A gyengeség sokszor a legnagyobb erő.Mert annyira feladtam egómat a cél érdekében, hogy erősen támadhatóvá, kikezdhetővé váltam.
Annyi kritika és ellenállás mellett, amit kapok, alig lehet létezni.
De megvan az a képességem, hogy mások érdekeit az önös elé helyezzem; az én nagy kihívásom, hogyan lehet üzleti sikerek trónján nagylelkű, segítőkész, mások szolgálatában tevékenykedő embernek lenni.
Tudni kell, hogy a nagy dolgok, mindig a kicsikből erednek.
Az biztos, hogy a cigányzenész közösségért kell élnem, lehetőségeim erre predesztinálnak.
Azt gondoltam, ha élek vele, kiváltságos életem lesz, mert a tiszta értékek mellett harcolni, mindig felemelő, bár nem könnyű hivatás; itt a szivedet is meg kell nyitnod.
Nos, ezen a helyen, értékeket tudok felmutatni.
A rendszerváltást követően a cigányzenészek helyzete jelentősen megváltozott. Azok a nagy állami szervezetek, amelyek korábban finanszírozták a zenekarok működését, sorra megszűntek., és a magyar állam nem tekinti már feladatának a magyar cigányzenés kultúra támogatását.
A szolidaritás és a cselekvésvágy vezetett a cigányzenészek oldalára.
A cigányzene, művészetének gyökereiben, mindig magyar volt!
Nem önmagamért szólok,... a magyar cigányzene művészet egészséges vérkeringésének újbóli megindulását sürgetem.
Nem a közízlés kiszolgálója akarok lenni,; a magya rállam helyett a magyarságra szegezve tekintetemet, a magyar kultúra tüzét szeretném fellobbantani az egész nemzetben.
A szemléletembe vegyülő sok romantikus vonás a magyar kultúra ezen részét, teljesítményük megbecsülését s a felismert méltánytalanságok elleni szenvedélyes állásfoglalást és a zenészekkel való szolidaritást feladatomnak tekintem.
Amikor egymás után tűnnek fel a tehetségek, akik rendkívüli erőfeszítéssel, kitartással vágnak neki a göröngyös útnak, fontos lenne számukra a támasz, a megbecsülés.
Néhányan, romantikusnak tartják programomat és naivitásnak nevezik, volt , aki azt mondta:" noha, tudja, hogy a cigányság, mint olyan, semmi tudatos megnyílvánulásra nem képes, mégis szájukba ad követeléseket".
Kevés számmal tudok csak színpadra helyezni néhány zenekart, (bár az utóbbi időben fellendült a megrendelések száma, ilyenkor mindig, nagyon boldog vagyok.)
Az őstehetségek felkarolása helyett áltehetségek és féltehetségek érvényesülnek.
A cigányzenész családokból kinőtt művészek, bármilyen hangszeren játsszanak is, sokkal erősebb tehetségek annál, semhogy a művészeten kívüli célokra fel lehessen őket használni, nem esnek az üzleti számítások áldozatává, és kordivatok kirakati bábuja sem lett belőlük.
Ők nem sztárok, hanem művészek!!!!!!
Tudatában vannak annak, hogy első "hivatásuk" betöltése, szerszámuk a hangszer, s hogy társadalmi hatásuk is csak akkor lehet, ha művészetileg értékes műveket szólaltatnak meg, mert a művészet csak remekművekbe öltöztetve hódíthat. Nemcsak lelkeket mozgósító, de a legmagasabb művészi igényeket is kielégítő produkciót várhatunk tőlük.
Így gondolom, és ez irányította írásra mozduló kezemet.
Szabó Piroska
Fiatalabb koromban mindig, minden nemes ügy mellé oda akartam állni, anélkül, hogy meggyőződtem volna annak valódi nemességéről.
A cigányzenészek oldalára a hitem vezetett és a szeretetbe vetett bizalmam.
Ez küldetés: felelősség, az új út felderítése, s a teremtés...itt, most duplán kell teremteni.
Olyan felfedezések várnak, melyekhez másnak nincs bátorsága.
Nem elég meglátni, kigondolni egy nagyszerű tervet,tudni kell, hogyan lehet abból valóság.
A legmerészebb álmokat megvalósítani, nagy küzdelmekkel jár.
Kiközösítést, kinevetést, megbélyegzést hozhat.
Különc életet élek, hiszen megmerem tenni, amit más nem; de ez csak a látszat . A gyengeség sokszor a legnagyobb erő.Mert annyira feladtam egómat a cél érdekében, hogy erősen támadhatóvá, kikezdhetővé váltam.
Annyi kritika és ellenállás mellett, amit kapok, alig lehet létezni.
De megvan az a képességem, hogy mások érdekeit az önös elé helyezzem; az én nagy kihívásom, hogyan lehet üzleti sikerek trónján nagylelkű, segítőkész, mások szolgálatában tevékenykedő embernek lenni.
Tudni kell, hogy a nagy dolgok, mindig a kicsikből erednek.
Az biztos, hogy a cigányzenész közösségért kell élnem, lehetőségeim erre predesztinálnak.
Azt gondoltam, ha élek vele, kiváltságos életem lesz, mert a tiszta értékek mellett harcolni, mindig felemelő, bár nem könnyű hivatás; itt a szivedet is meg kell nyitnod.
Nos, ezen a helyen, értékeket tudok felmutatni.
A rendszerváltást követően a cigányzenészek helyzete jelentősen megváltozott. Azok a nagy állami szervezetek, amelyek korábban finanszírozták a zenekarok működését, sorra megszűntek., és a magyar állam nem tekinti már feladatának a magyar cigányzenés kultúra támogatását.
A szolidaritás és a cselekvésvágy vezetett a cigányzenészek oldalára.
A cigányzene, művészetének gyökereiben, mindig magyar volt!
Nem önmagamért szólok,... a magyar cigányzene művészet egészséges vérkeringésének újbóli megindulását sürgetem.
Nem a közízlés kiszolgálója akarok lenni,; a magya rállam helyett a magyarságra szegezve tekintetemet, a magyar kultúra tüzét szeretném fellobbantani az egész nemzetben.
A szemléletembe vegyülő sok romantikus vonás a magyar kultúra ezen részét, teljesítményük megbecsülését s a felismert méltánytalanságok elleni szenvedélyes állásfoglalást és a zenészekkel való szolidaritást feladatomnak tekintem.
Amikor egymás után tűnnek fel a tehetségek, akik rendkívüli erőfeszítéssel, kitartással vágnak neki a göröngyös útnak, fontos lenne számukra a támasz, a megbecsülés.
Néhányan, romantikusnak tartják programomat és naivitásnak nevezik, volt , aki azt mondta:" noha, tudja, hogy a cigányság, mint olyan, semmi tudatos megnyílvánulásra nem képes, mégis szájukba ad követeléseket".
Kevés számmal tudok csak színpadra helyezni néhány zenekart, (bár az utóbbi időben fellendült a megrendelések száma, ilyenkor mindig, nagyon boldog vagyok.)
Az őstehetségek felkarolása helyett áltehetségek és féltehetségek érvényesülnek.
A cigányzenész családokból kinőtt művészek, bármilyen hangszeren játsszanak is, sokkal erősebb tehetségek annál, semhogy a művészeten kívüli célokra fel lehessen őket használni, nem esnek az üzleti számítások áldozatává, és kordivatok kirakati bábuja sem lett belőlük.
Ők nem sztárok, hanem művészek!!!!!!
Tudatában vannak annak, hogy első "hivatásuk" betöltése, szerszámuk a hangszer, s hogy társadalmi hatásuk is csak akkor lehet, ha művészetileg értékes műveket szólaltatnak meg, mert a művészet csak remekművekbe öltöztetve hódíthat. Nemcsak lelkeket mozgósító, de a legmagasabb művészi igényeket is kielégítő produkciót várhatunk tőlük.
Szabó Piroska
2012. szeptember 10., hétfő
Roby Lakatos a Piroska Csárdában vendégszerepelt/Siófok Balatonszéplakfelső/
Szeretettel és Tisztelettel köszöntöm Önöket!
Különböző körülmények akadályozták, hogy e nevezetes eseményről idejében hírt adjak.
De nem is hír értékről van itt szó, hanem sokkal többről.
Mivel nem elsődleges szükségletem, hogy valahol nyomdafestékhez jussak, így, a saját oldalaimon teszem közzé a nevezetes este történéseit.
Nem voltam ugyan hivatalos, mint újságíró, elvezetett oda a szívem és a zene iránti tiszteletem.
Igyekszem az est historikumát töretlen ívben elmondani az olvasóknak.
2012. augusztus 17. Piroska Csárda Siófok-Balatonszéplakfelső.
Megérkezett Roby Lakatos és zenekara.
Megjelenése méltóságteljes, alakja eredendően tiszteletet parancsoló.
Amikor hozzájutottam, hogy megszólítsam, bemutatkozzam és röviden vázoljam mit szeretnék,
hangja szelíd, barátságos volt.
Már el is illant a pillanat varázsa, mert elszólította őt a kötelesség.
Szükségtelen az ő művészetét hamis mázzal bevonni, mindennél többet elárul róla az, akivé lett.
Az európai kultúra emlőin nőtt fel, magyar forrásokból táplálkozott és külföldi áramlatokkal is sokat érintkezett.
Minden egykori kortársánál többre vitte.
Nem vállalkozhatom a zenei stílusa megítélésére, hiszen nem vagyok képzett zenekritikus, nekem csak szívbéli tuásom van ehez.
Amikor hallgattam őt, Roby Lakatost, a világhírű hegedűművészt hallottam, de a lelkem egy csöppnyi kisfiút látott, aki még kergeti az álmokat, de ezért az álomért le kell mondania a játékról és a gyermekkori örömökről, mert tanulnia kell! Tanulni, tanulni és harmadszor is tanulni.!!!!!Az akaraterő, a kitartás meghozta gyümölcsét.
-Később, miután már minden kötelezettségének eleget tett, családi és baráti körben elköltötték a vacsorát, majd a Piroska Csárda cigányzenekarával is muzsikált néhány gyönyörű nótát.
Amikor a hagyományos cigányzenekar élén elkezdett játsszani, ismét egy másik embert fedeztem fel benne.
Hegedűjén a magyar érzés zokogott, tekintetében a magyar zenész-cigány tűze lobogott ,és az alázat, ahogy ezt véghez vitte, ...leírhatatlan.
Ez az ember , bármerre is járjon a nagyvilágban, mindig magyar marad, mindég a miénk lessz.
Az epizód hitelességét az egyéni élmény szavatolja.
Szabó Piroska
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)